Január
Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

Sokan kérdezitek tőlem, hogy mikor van pihenő időnk?
Hogy télen azért ugye kicsit megpihenünk, hiszen nincsen kinti munka, gyűjteni sem lehet semmit. Ez az engem mindig megmosolyogtató kérdés ma eszembe is jutott megint, ahogy kis-nagy fiammal, immár hagyományosan ilyentájt januárban megint nekiindultunk, ásóval, vödörrel, hogy az egész évre való fekete nadálytő gyökereket kiássuk.
Fontos tudnivaló ugyanis, hogy gyökereket, kérgeket ősztől tavaszig tartó időszakban gyűjtjük. Szóval, télen is van mit tenni-venni. 

Miért is tartjuk oly nagy becsben a fekete nadálytövet, vagy ahogy a népmesékből ismerjük nevét, a forrasztófüvet?
Szinte a legelső gyógynövényes élményeim egyike a nadálytővel kapcsolatos. Az egyike azon gyógynövényeknek, melyekről rengeteget szoktam mesélni minden tanfolyamon, workshopon, de még a gyerekeknek tartott rendkívüli környezet ismeret órákon is sokszor előkerül, hiszen már Manófüvek – Gyógynövényes családmesék c. könyvsorozatunk első kötetében is méltó helyet kapott 4. Mese – A varázslatos forrasztófűről címmel, ahol meséink főhőse, Zöldmanó mesél és gyógyít a nevezetes nadálytőről.
De még a gyökeréből készült pakolást el is szoktuk készíteni közösen a foglalkozásokon, tanfolyamokon, workshopokon, hogy minél többen megtapasztalják és megtudják, mennyire nagy segítség lehet a bajban, ha tudjuk, ismerjük felhasználhatóságának lehetőségeit, ill. felismerjük a természetben, hogy aztán gyűjteni tudjuk majd.
De ne szaladjunk ennyire előre.

A fekete nadálytő (Symphitum officinale) környékünkön is bőségesen megtalálható, a nedves, vizenyős élőhelyek évelő növénye. A megnövekedett gyógyszeripari igények kielégítése miatt már termesztése is jelentős. Fekete, vagy egészen sötétbarna gyökere mélyen a talajban megbúvó, értékes hatóanyagokat rejtő, hófehér belsejű. Virágait egész nyáron át ontja bíbor, kékes színben pompázva. A gyökereket ősztől tavaszig, leveleit virágzáskor kell gyűjteni, és körültekintően szárítani.
A magyar népi gyógyászat régóta alkalmazza. Ma már csakis külsőleg használható!
Kitűnő hatása van minden csonttal kapcsolatos problémára (sportsérülések, törések, ficamok, zúzódások stb.), égési sérülések stb.) Hatásos szer még a reuma, ízületi gyulladások kezelésére is, de a balesetek során bekövetkezett ödémát is gyorsan mulasztja az adott területre felhelyezett pakolás, vagy éppen kenőcs használatával.
Friss levelét levélborogatásként, szárítottan, illetve ülőfürdő készítéséhez; gyökerét frissen és szárítva, de porrá őrölve is lehet használni borogatásnak. Háziszerként mi tinktúrát és kenőcsöt is készítünk belőle évek óta. Belsőleg (pl. teaként) nem ajánlott, mivel a májra mérgező (toxikus) hatású anyagokat tartalmaz. (belsőleg homeopátiás golyócska formában elérhető, gyógyszertárban kapható) Számtalan kenőcs, krém készül belőle, melyek alkalmazása szintén segítség lehet, kereskedelmi, gyógyszertári forgalomban kapható (de a saját magunk által begyűjtött és elkészítetteket nem is lehet
összehasonlítani ezek hatásosságával.) A borogatás nyílt sebre nem használható.
Alkalmazása ellenjavallt várandósoknak!
Nagy segítség lehet, érdemes a kamra kincsei között tartanunk belőle!

A képeken pedig teljes virágzásban, még nyáron, ill. a felszedett, még tisztításra váró, valóban fekete gyökerek , ill. a hagyományosa, zsírral lesütött és kenőcsnek elkészített nadálytő láthatóak.

A képek és a szöveg másolása, bármely felhasználása engedélyköteles!